Az írás forrása a Keceli Értéktár
“Keceli római katolikus Szentháromság templom
6237 Kecel, Szabadság tér 12., hrsz.: 2913
- A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által nyilvántartott műemlék adatbázis kivonata szerinti rövid ismertető a templomról:
„Szabadon álló, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású, ÉK-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentély két oldalához kapcsolódó, alacsonyabb, félnyeregtetős sekrestyével és melléktérrel. Az ÉK-i homlokzatot jón pilaszterek tagolják, a többi homlokzat lizénás-tükrös kialakítású. A torony főpárkány fölötti szintjét timpanon zárja le, az oromfal két szélén egy-egy szögletes voluta. A főkapu fölött évszám: 1802. A szentély záradékában töredékes sírkő, az ÉK-i homlokzaton két emléktábla. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Falképek és díszítőfestés: 20. század első fele. Festett üvegablakok: 20. század első fele. Berendezés: jellemzően 19. század első fele, 20. század. Épült 1738-ban, 1802-ben újjáépítették. Külső felújítása 2000-ben volt.”
A templom külső leírása: „Szabadonálló beépítésű, ÉK-DNy-i tájolású, egyhajós épület, a homlokzat (ÉK) síkjában emelkedő toronnyal, s DNy-i oldalán a hajónál keskenyebb, íves záródású szentéllyel, melyhez két oldalról kívülről is megközelíthető toldalék (sekrestye) csatlakozik. ÉK-i főhomlokzatának első szintjén szegmentíves záródású, egyszerű kőkeretes kapu, felette MDCCCII felirat. E fölött kis kiülésű előtető, majd egy szegmentíves, egyszerű vakolatkeretelésű ablak következik. A homlokzatokat egyrészes főpárkány zárja, mely a főhomlokzaton háromrészessé bővül. A főpárkány fölött, a főhomlokzat oromzata következik, mely egy egyenes záródású, egyszerű szalagkeretelésű ablakból, valamint az e felett lévő timpanonból áll. Ezt két oldalról voluták kötik a homlokzathoz. Az oromzat fölött a torony félköríves záródású, egyszerű szalagkeretes ablaka, osztópárkány, majd az óra következik. A törtvonalú toronysisak fémmel borított. Az ÉNy-i és DK-i homlokzatok 4+1 ablaktengelyesek, melyekből 4 a hajón, 1 a szentélyen található. Az ablakok kivétel nélkül szegmentíves záródásúak. A DK-i homlokzaton lévő sekrestye 1+1 tengelyes, 1-1 egyenes záródású, szalagkeretes ajtóból, ill. ablakból áll. AZ ÉNy-i oratórium ugyancsak 1 ajtóból és 1 ablakból álló tengelyei DNy-ra néznek. A szentély íves záródásában vélhetően másodlagos elhelyezésű, erősen rongált, olvashatatlan feliratú, de valószínűleg a 18. sz. végére datálható sírkő található.”
Műemléki védelem alatt áll 672 törzsszámon és 2222 KÖH azonosítószámon, egyben helyi védettségű épület /1962/.
A templom késő barokk stílusban épült, jelenlegi formáját 1802-ben nyerte el. Különlegessége, hogy főoltára klasszicista stílusban készült, ekkor szentelték fel. /Az első újkori templom 1738-ban épült, a korábbi romok beépítésével, építtető Patasich Gábor érsek /1733-1745/. Azonban a város lakosságának csak a harmada fért be szentélybe, ezért 1798-ban megnagyobbították/.
Az 1802-ben átadott templom falai fehérek voltak, egyetlen kép, a szentháromság kép díszítette. /A 18. században a pestisjárványok miatt és ellen szenteltek templomokat és Szentháromságszobrokat. Ezen emlékek sorában tartozik a keceli is, az 1838-as járvány hatására kapta titulusát./
A templom toronyóráját 1839-ben vásárolták, Zomborból
1891-ben készült el a templom orgonája, amelyet Angster József pécsi orgonamester készített. Készítésének időpontját az 1879 előtti időre vélelmezik, az 1879. évi országos kiállításon aranyérmet nyert, ott vásárolták meg a keceliek. Az 1960-as felújítás alkalmával az orgonát villany fujtatóval szerelték fel. Ma műemlékvédelem alatt áll.
Az 1738-ban épült templom tornyában Patasich Gábor érsektől kapott harangok laktak, ebből a legkisebb ma a templomban vasállványon látható /1971-től/. Az I. világháború áldozatául esett nagyharang helyébe – ágyút öntöttek belőle – 1926-ban három új ércharang került, mindhármat Slezák László harangöntő mester készítette Budapesten, a feljegyzések szerint a legfinomabb harangércből. /1947-ben két harangot újraöntettek, öntötte Szlezák Rafael harangöntő Rákospalotán./
1911-ben 14 keceli család terrakotta stációképet készíttetett a templomba. Az alkotások kivitelezője a pécsi Zsolnay gyár volt. A 14 terrakotta, féldombormű, keresztúti stáció színezett, plasztikusan kiemelkedő, mintázott ábrázolással eleveníti meg az Üdvözítő szenvedéseit, díszes gótikus keretben /az adakozók neve megtalálható a képek oldalán/.
A jobb oldalon lévő Krisztus szobrot a keceli származású Falusi /Filus/ Mihály (1899-1973) szobrász készítette az 1930-as évek elején.
1930-ban került sor a templom környéki park kialakítására, itt található a Szentháromság szobor és Nepomuki Szent János szobra.
Az 1958-ban ledőlt templomkereszt helyreállítását a pécsi Vlasits István tetőfedő végezte.
1959-1962 között renoválták a templomot, a felújítást Thomas Antal építészmérnök irányította, a templombelső kifestését Takács András és Takács István festőművész, grafikus (1901-1985) templomfestők végezték. „Takács István tökéletes folytatója volt a legnagyobb barokk mestereknek. Képeit gazdag képzelettel helyezte el korunk templomaiba, keze nyomán a templomok falai látszólag megnyíltak és szabad kilátást nyitottak az égi magasságokba”. (A templomban elhelyezett emléktábla már csak Takács Istvánt említi – ellentétben a Kecel története és néprajza kiadvánnyal, de Takács Andásról nem is található feljegyzést mint művész.)
A mennyezet festményei:
- Oltáriszentség
- A pásztorok és a napkeleti bölcsek a jászolnál
- A Szentlélek eljövetele
- Jézus feltámadása
Jobboldali festmények:
- A tékozló fiú
- Jézus az Olajfák hegyén
- A 12 éves Jézus a templomban
- A csodálatos kenyérszaporítás
- Izaiás próféta
- Máté evangélista
- Márk evangélista
Baloldali festmények:
- A bűnös nő a hajával törli le könnyeit Jézus lábáról
- A kálvária jelenet
- A kánai menyegző
- Keresztelő Szt. János
- Lukács evangélista
- János evangélista
- Mikeás próféta
A főoltár felett a Szentháromság kép látható.
Az ablakokat Mohay Attila és Mohai Zsigmond üvegfestők készítették:
Jobb oldalon:
- Krisztus király
- István
- Imre
- László
Bal oldalon:
- Világ királynéja
- Erzsébet
- Margit
- Jolánta
/Az ablakokat adományozók neve megtalálható az ablakokon – ma már kissé megkopva./
l964-ben került sor a templomszentély átalakítására, szembe oltár elhelyezésére, új szószék építésére. A régi szószék lépcsőjének helyére került a keresztelőmedence, melynek vörösréz fedele kereszttel díszített.
1982-ben a templomtorony rézlemez borítást kapott.
A templomban található szobrok, dombormű, emléktáblák:
– jobb oldalon: Szt. Rita, Lurdi Mária szobor, Jézus szíve, Szt. István
– bal oldalon: Szt. Teréz, Szt. Antal, Szt. Cecília, Hordozható Mária szobor /körmeneteknél/, Patasits Gábor fa dombormű
Fájdalmas Szűz Anya szobra a kórus alatt /régen a Szegény iskolanővérek zárdájának oltárát díszítette/.
A templomban található emléktáblák:
– Rendőrök, polgárőrök emlékére
– Tűzoltók emlékére
– Vayai László káplán emlékére
– Templom története.
A keceli Szentháromságtemplom 7. sorszámmal felvételre került a Keceli Értéktár „kulturális örökség” kategóriába. – 12/2016. (02.01.) KÉBHAT –
- Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
A keceli Szentháromságtemplom 1738-ban épült, 1802-ben újjáépítették, védelem alatt áll 672 törzsszámon és 2222 KÖH azonosítószámon, egyben helyi védettségű épület. A település legrégebbi, még ma is álló épülete. Orgonája, amelyet Angster József pécsi orgonamester készített – az 1879. évi országos kiállításon aranyérmet nyert, szintén műemlékvédelem alatt áll. A templombelső freskóit Takács István festőművész, freskófestő (1901-1985) készítette az 1960-as évek elején. /Magyar Sion 7. évf. 1. szám.(2013) Felújítását Thomas Antal építészmérnök irányította.
Kecel lakói nagy számban katolikusok, gyakorolják vallásukat, a városban katolikus iskola működik. A szigorúan egyházi szertartásokon túl a templomban megemlékeznek történelmi eseményekről, hálaadó istentiszteletet mutatnak be az egészségügyben, a szociális szférában, a kultúra területén, a pedagógus pályán dolgozókért, polgárőrökért, rendőrökért, tűzoltókért, a település érdekében tevő emberekért.
„Az épület része a település életének”, múltjának, jövőjének.
- A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
1962-tőlMűemléki védelem alatt áll 672 törzsszámon és 2222 KÖH azonosítószámon.
http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2222
http://www.tourinformkiskoros.hu/telepuleseink.php?link=kecel
http://www.kecel.hu/~kecelkon/kecel.hu/index.php/turizmus/szombrok-emlekmuvek
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kecel
Kecel története és néprajza (1984)
Koszta Sándor: Keceli regélő
Koszta Sándor: Kecel alkotó művészete
Takács István http://epa.oszk.hu/01300/01397/00013/pdf/EPA01397_magyar_sion_2013_01_125-138.pdf
Béla Györgyi: A keceli Szentháromság-templom története 1996 /szakdolgozat/”