Szentháromság Plébánia

Üdvözöljük a keceli Római Katolikus Plébánia honlapján

Templomaink

Az írás forrása a Keceli Értéktár

“Keceli római katolikus Szentháromság templom

6237 Kecel, Szabadság tér 12.,   hrsz.: 2913

 

  1. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által nyilvántartott műemlék adatbázis kivonata szerinti rövid ismertető a templomról:

„Szabadon álló, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású, ÉK-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentély két oldalához kapcsolódó, alacsonyabb, félnyeregtetős sekrestyével és melléktérrel. Az ÉK-i homlokzatot jón pilaszterek tagolják, a többi homlokzat lizénás-tükrös kialakítású. A torony főpárkány fölötti szintjét timpanon zárja le, az oromfal két szélén egy-egy szögletes voluta. A főkapu fölött évszám: 1802. A szentély záradékában töredékes sírkő, az ÉK-i homlokzaton két emléktábla. Csehsüveg boltozatos hajó és szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. Falképek és díszítőfestés: 20. század első fele. Festett üvegablakok: 20. század első fele. Berendezés: jellemzően 19. század első fele, 20. század. Épült 1738-ban, 1802-ben újjáépítették. Külső felújítása 2000-ben volt.”

A templom külső leírása: „Szabadonálló beépítésű, ÉK-DNy-i tájolású, egyhajós épület, a homlokzat (ÉK) síkjában emelkedő toronnyal, s DNy-i oldalán a hajónál keskenyebb, íves záródású szentéllyel, melyhez két oldalról kívülről is megközelíthető toldalék (sekrestye) csatlakozik. ÉK-i főhomlokzatának első szintjén szegmentíves záródású, egyszerű kőkeretes kapu, felette MDCCCII felirat. E fölött kis kiülésű előtető, majd egy szegmentíves, egyszerű vakolatkeretelésű ablak következik. A homlokzatokat egyrészes főpárkány zárja, mely a főhomlokzaton háromrészessé bővül. A főpárkány fölött, a főhomlokzat oromzata következik, mely egy egyenes záródású, egyszerű szalagkeretelésű ablakból, valamint az e felett lévő timpanonból áll. Ezt két oldalról voluták kötik a homlokzathoz. Az oromzat fölött a torony félköríves záródású, egyszerű szalagkeretes ablaka, osztópárkány, majd az óra következik. A törtvonalú toronysisak fémmel borított. Az ÉNy-i és DK-i homlokzatok 4+1 ablaktengelyesek, melyekből 4 a hajón, 1 a szentélyen található. Az ablakok kivétel nélkül szegmentíves záródásúak. A DK-i homlokzaton lévő sekrestye 1+1 tengelyes, 1-1 egyenes záródású, szalagkeretes ajtóból, ill. ablakból áll. AZ ÉNy-i oratórium ugyancsak 1 ajtóból és 1 ablakból álló tengelyei DNy-ra néznek. A szentély íves záródásában vélhetően másodlagos elhelyezésű, erősen rongált, olvashatatlan feliratú, de valószínűleg a 18. sz. végére datálható sírkő található.”

Műemléki védelem alatt áll 672 törzsszámon és 2222 KÖH azonosítószámon, egyben helyi védettségű épület /1962/.

A templom késő barokk stílusban épült, jelenlegi formáját 1802-ben nyerte el. Különlegessége, hogy főoltára klasszicista stílusban készült, ekkor szentelték fel. /Az első újkori templom 1738-ban épült, a korábbi romok beépítésével, építtető Patasich Gábor érsek /1733-1745/. Azonban a város lakosságának csak a harmada fért be szentélybe, ezért 1798-ban megnagyobbították/.

Az 1802-ben átadott templom falai fehérek voltak, egyetlen kép, a szentháromság kép díszítette. /A 18. században a pestisjárványok miatt és ellen szenteltek templomokat és Szentháromságszobrokat. Ezen emlékek sorában tartozik a keceli is, az 1838-as járvány hatására kapta titulusát./

A templom toronyóráját 1839-ben vásárolták, Zomborból

1891-ben készült el a templom orgonája, amelyet Angster József pécsi orgonamester készített. Készítésének időpontját az 1879 előtti időre vélelmezik, az 1879. évi országos kiállításon aranyérmet nyert, ott vásárolták meg a keceliek. Az 1960-as felújítás alkalmával az orgonát villany fujtatóval szerelték fel. Ma műemlékvédelem alatt áll.

Az 1738-ban épült templom tornyában Patasich Gábor érsektől kapott harangok laktak, ebből a legkisebb ma a templomban vasállványon látható /1971-től/. Az I. világháború áldozatául esett nagyharang helyébe – ágyút öntöttek belőle – 1926-ban három új ércharang került, mindhármat Slezák László harangöntő mester készítette Budapesten, a feljegyzések szerint a legfinomabb harangércből. /1947-ben két harangot újraöntettek, öntötte Szlezák Rafael harangöntő Rákospalotán./

1911-ben 14 keceli család terrakotta stációképet készíttetett a templomba. Az alkotások kivitelezője a pécsi Zsolnay gyár volt. A 14 terrakotta, féldombormű, keresztúti stáció színezett, plasztikusan kiemelkedő, mintázott ábrázolással eleveníti meg az Üdvözítő szenvedéseit, díszes gótikus keretben /az adakozók neve megtalálható a képek oldalán/.

A jobb oldalon lévő Krisztus szobrot a keceli származású Falusi /Filus/ Mihály (1899-1973) szobrász készítette az 1930-as évek elején.

1930-ban került sor a templom környéki park kialakítására, itt található a Szentháromság szobor és Nepomuki Szent János szobra.

Az 1958-ban ledőlt templomkereszt helyreállítását a pécsi Vlasits István tetőfedő végezte.

1959-1962 között renoválták a templomot, a felújítást Thomas Antal építészmérnök irányította, a templombelső kifestését Takács András és Takács István festőművész, grafikus (1901-1985) templomfestők végezték. „Takács István tökéletes folytatója volt a legnagyobb barokk mestereknek. Képeit gazdag képzelettel helyezte el korunk templomaiba, keze nyomán a templomok falai látszólag megnyíltak és szabad kilátást nyitottak az égi magasságokba”. (A templomban elhelyezett emléktábla már csak Takács Istvánt említi – ellentétben a Kecel története és néprajza kiadvánnyal, de Takács Andásról nem is található feljegyzést mint művész.)

A mennyezet festményei:

  • Oltáriszentség
  • A pásztorok és a napkeleti bölcsek a jászolnál                         
  • A Szentlélek eljövetele
  • Jézus feltámadása

Jobboldali festmények:  

  • A tékozló fiú
  • Jézus az Olajfák hegyén
  • A 12 éves Jézus a templomban
  • A csodálatos kenyérszaporítás
  • Izaiás próféta
  • Máté evangélista
  • Márk evangélista

Baloldali festmények:

  • A bűnös nő a hajával törli le könnyeit Jézus lábáról
  • A kálvária jelenet
  • A kánai menyegző
  • Keresztelő Szt. János
  • Lukács evangélista
  • János evangélista
  • Mikeás próféta

A főoltár felett a Szentháromság kép látható.

 

Az ablakokat Mohay Attila és Mohai Zsigmond üvegfestők készítették:

Jobb oldalon:

  • Krisztus király
  • István
  • Imre
  • László

Bal oldalon:

  • Világ királynéja
  • Erzsébet
  • Margit
  • Jolánta

/Az ablakokat adományozók neve megtalálható az ablakokon – ma már kissé megkopva./

 

l964-ben került sor a templomszentély átalakítására, szembe oltár elhelyezésére, új szószék építésére. A régi szószék lépcsőjének helyére került a keresztelőmedence, melynek vörösréz fedele kereszttel díszített.

1982-ben a templomtorony rézlemez borítást kapott.

 A templomban található szobrok, dombormű, emléktáblák:

–          jobb oldalon: Szt. Rita, Lurdi Mária szobor, Jézus szíve, Szt. István

–          bal oldalon: Szt. Teréz, Szt. Antal, Szt. Cecília, Hordozható Mária szobor /körmeneteknél/, Patasits Gábor fa dombormű

Fájdalmas Szűz Anya szobra a kórus alatt /régen a Szegény iskolanővérek zárdájának oltárát díszítette/.

A templomban található emléktáblák:

–          Rendőrök, polgárőrök emlékére

–          Tűzoltók emlékére

–          Vayai László káplán emlékére

–          Templom története.

A keceli Szentháromságtemplom 7. sorszámmal felvételre került a Keceli Értéktár „kulturális örökség” kategóriába.  – 12/2016. (02.01.) KÉBHAT  –

 

  1. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

 

A keceli Szentháromságtemplom 1738-ban épült, 1802-ben újjáépítették, védelem alatt áll 672 törzsszámon és 2222 KÖH azonosítószámon, egyben helyi védettségű épület. A település legrégebbi, még ma is álló épülete. Orgonája, amelyet Angster József pécsi orgonamester készített – az 1879. évi országos kiállításon aranyérmet nyert, szintén műemlékvédelem alatt áll. A templombelső freskóit Takács István festőművész, freskófestő (1901-1985) készítette az 1960-as évek elején. /Magyar Sion 7. évf. 1. szám.(2013) Felújítását Thomas Antal építészmérnök irányította.

Kecel lakói nagy számban katolikusok, gyakorolják vallásukat, a városban katolikus iskola működik. A szigorúan egyházi szertartásokon túl a templomban megemlékeznek történelmi eseményekről, hálaadó istentiszteletet mutatnak be az egészségügyben, a szociális szférában, a kultúra területén, a pedagógus pályán dolgozókért, polgárőrökért, rendőrökért, tűzoltókért, a település érdekében tevő emberekért.

„Az épület része a település életének”, múltjának, jövőjének.

 

  1. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

1962-tőlMűemléki védelem alatt áll 672 törzsszámon és 2222 KÖH azonosítószámon.

http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=2222

http://www.tourinformkiskoros.hu/telepuleseink.php?link=kecel

http://www.kecel.hu/~kecelkon/kecel.hu/index.php/turizmus/szombrok-emlekmuvek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kecel

Kecel története és néprajza (1984)

Koszta Sándor: Keceli regélő

Koszta Sándor: Kecel alkotó művészete

Takács István http://epa.oszk.hu/01300/01397/00013/pdf/EPA01397_magyar_sion_2013_01_125-138.pdf

Béla Györgyi: A keceli Szentháromság-templom története 1996 /szakdolgozat/”

© 2021 Szentháromság Plébánia

Theme by Anders Norén